ESŐPROGRAM

ESŐPROGRAM Nagymaroson

Vissza a kezdetekhez! A napok óta szakadó eső feláztatta a nagymarosi plébániakertet – de nem futamodunk meg! 🙂 Lesz Nagymaros, minden programot száraz helyszínre, tető alá hozunk – szóval gyertek bátran, várunk szeretettel a találkozóra! A központi programokat a nagymarosi templomban tartjuk, de követhetitek őket a templomtéren és a Szent Márton Közösségi Házban is – így volt ez a találkozó kezdeti éveiben is! 🙂
Gyertek, nagy szeretettel várunk!

Az esőhelyszíneket itt találjátok – figyeljétek a helyszíni hirdetéseket is!

ESOPROG_grafikus_JAV

img1 (3)

Valamirevaló vagy – A Nagymarosi Ifjúsági Találkozón a saját adományaikat ismerhették meg a fiatalok

Május 21-én újra személyes találkozó formájában gyűlhetett össze Nagymaroson az a körülbelül ezer fiatal, akik saját adományaik, szolgálatuk megismerésében mélyülhettek el a nap folyamán. A találkozó mottója szokatlanul és egyben felhívóan csengett: „Valamirevaló vagy”. A nap főelőadója Süveges Gergő újságíró, tréner volt, a délutáni szentmisét pedig Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be. A Magyar Kurír beszámolója.


Tovább

2022_tavaszi_kiemkep

Nagymarosi Ifjúsági Találkozó — 2022 tavaszán

2022. május 21-én újra személyesen találkozhatunk és örülhetünk egymásnak a nagymarosi plébániakertben!

„»És látta Isten, hogy jó, amit alkotott.« Isten rád néz, és azt mondja: én alkottalak. Jó vagy. Igen ám: de mire jó? Mire szánt engem Isten? Mi a dolgom a világban? Van, akinek könnyebb, másnak nehezebb megtalálni a választ. Egy biztos: Isten álmodott rólad. És nemcsak álmodott, hanem meg is ajándékozott: képességekkel, vágyakkal és erővel. Most pedig ott van veled és drukkol neked, hogy felfedezd az ajándékait” – írja májusi előadónk, Süveges Gergő a Nagymarosi Levélben (láttad már?).


Tovább

DSC06105

Nagymaros vár 2022-ben is!

2022-ben is sor kerül a Nagymarosi Ifjúsági Találkozókra: május 21-én és október 1-jén várunk, tarts velünk! Részletek hamarosan. 🙂 

IMG_9961

Ajándék, hogy újra együtt lehetünk – Nagymarosi Ifjúsági Találkozó két év után ismét élőben

Három online találkozó után idén ősszel, október 2-án ismét élőben, személyes formában rendezték meg a Nagymarosi Ifjúsági Találkozót a járványügyi rendelkezések betartásával. „Mid van, amit nem kaptál?” – (1Kor 4,7), ez az újszövetségi mottó alapozta meg az előadásokat, műhelybeszélgetéseket. A Magyar Kurír beszámolója.

Két év után ismét benépesült a nagymarosi plébániakert az ősz színeivel, fényeivel gyönyörködtető októberi délelőttön. „Ajándék, hogy az online alkalmak után ismét együtt lehetünk” – hangsúlyozta a találkozó kezdetén a két moderátor, Földváry Katalin és Balázs András, akik köszöntötték a jelenlévőket, illetve azokat, akik a média segítségével követték a rendezvényt.

A nap nyitányaként a Baja Barátok Zenekar Szentlélek-hívó dallal kezdett, s a zenés áhítaton elhangzott: „Köszönjük Urunk, hogy a nehéz idők után most együtt lehetünk, add, hogy a feltámadásba vetett hitben, a szeretet jézusi üzenetével a lelkünkben meg tudjunk újulni! Köszönjük a közösséget, a jó időt, hiszen minden Tőled van, s áldunk ezért.”

Dobszay Benedek ferences szerzetes a találkozó szervezői nevében köszöntötte a fiatalokat: „Az online rendezvények után jó újra látni titeket, végre nem a kamerákat kell nézni. Isten hozott mindenkit!” – mondta, majd rövid beszédében kitért arra, hogy a találkozó bibliai mottója, kérdése – „Mid van, amit nem kaptál?” – önvizsgálatra indíthatja az embert, valamint arra, hogy elgondolkodjon a másokkal való kapcsolatairól is.

Ez utóbbi gondolat átvezetett a nap főelőadójának témájára. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) alelnöke a nap mottójához kapcsolódva mesélt az életéről.

Bevezetésként egy fényképről beszélt, amelynek sokszorosított példányait az önkéntesek kiosztották a fiataloknak. „A fotón egy kicsi lány néz ránk egy törött tükörből. Akár ő is kérdezhetné tőlünk: mid van, amit nem kaptál? A kislány az ország legszegényebb településére született, nagyon sok testvére van, az anyukája neveli őket, alkoholista apukája nemrég halt meg. Nagyon aranyos és szeretetre méltó a képen, de amikor majd nagy lesz, bizonyára nagyon okos mondatokat fog hallani a »jóléti erkélyről«, ahol élünk, például olyanokat, hogy »miért nem dolgozol?«, meg, hogy »miért nem tanultál?«.”

Valószínű, hogy ti is hasonló mondatokat fogtok mormolni felnőttként, de talán érdemes volna megfontolnotok, hogy hova is születtetek. Van, akinek nem volt akkora mázlija, mint nektek, hogy a jólétbe érkezzen – folytatta az előadó.

„Véletlenek” generációkon átívelő sorozata kellett ahhoz, hogy azzá legyünk, akik vagyunk. Mink van, amit nem kaptunk? Még a saját testünket sem ismerjük: gondoljuk meg, mennyire összetett biológiai-fizikai folyamatok szükségesek már ahhoz is, hogy lélegezzünk.

Vecsei Miklós a továbbiakban a saját életében megtapasztalt „véletlenekről” beszélt. Arról, hogy tizenöt éves korában megesküdött, nem fog templomba járni, s ez a dacosság mindaddig tartott, amíg el nem költözött a család Zugligetbe, ahol a fiatal Miklós találkozott egy pappal, Kozma Imrével (az MMSZ elnökével – a szerk.), akitől legalább három alapvető dolgot megtanult: a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat; a szeretet sok bűnt eltakar; kockázatvállalás nélkül nincs kereszténység. Kozma atya a konkrét szolgálatra, segítésre ösztönözte a híveket, köztük természetesen a fiatalokat is.

Vecsei Miklós elmesélte, hogy Zugligetben Pál Feri volt a hittantársa – később a bérmafia –, aki egy alkalommal segíteni hívta egy intézetbe, ahol mozgássérülteket ápoltak, s ahol Pál Feri is szolgált. „Nem felejtem el azokat a perceket, amikor kinyílt az ajtó, Feri megköszönte, hogy kisegítem a szolgálatban, elment, s ott maradtam öt, borzasztóan rossz állapotban lévő emberrel, akik feküdtek az ágyakon, lélegeztetőgépekre kapcsolva, s én képtelen voltam belépni a szobába, hányinger kerülgetett a rettenettől, a fűtőtestre támaszkodva álltam, s csak a harmadik nekigyürkőzésre tudtam elindulni, hogy belépjek a terembe, és köszönjek nekik, hogy megismerkedjek velük. Azután négy évre ott ragadtam, megtanultam őket pelenkázni, kanült cserélni; erős közelségbe kerültem a valósággal. Az igazság az, hogy nem tudom elmondani nektek, mit jelent nekem ez a négy év, nincs időm, hogy ezt érzékeltessem, a lelki kapcsolatokat, a barátságokat, a bennem zajló változást.”

Az a helyzet, hogy tulajdonképpen nem tudom elmagyarázni, miért csinálom azt, amit immár sok éve teszek – vallotta meg az előadó, aki a továbbiakban egy mozgássérült és egy hajléktalan emberrel való barátságáról, s ez által a szeretet titkos, összetett valóságáról, történetéről, valamint a másokkal és az önmagunkkal kapcsolatos előítéletek lebontásáról beszélt.

Buzdította a fiatalokat, hogy merjenek felülemelkedni a komfortérzetükön, bátran lépjenek át a másik embertől elválasztó, mégis áthidalható szakadékokon, s akkor egy új világ nyílik meg a előttük.

„Ne kezdj nagyban, az apró vállalás is lépés: próbáld megtudni annak a hajléktalan embernek a nevét, akivel nap mint nap találkozol, azután szólítsd néven, ha arra jársz, s nagyszerű volna, ha a névnapján ajándékot vinnél neki. Ha lehet ne imakönyvet, hanem olyasmit, aminek valóban örül” – mondta Vecsei Miklós, és a továbbiakban is a hajléktalan emberekkel való kapcsolatáról beszélt, megrendítő történetek által vázolva azt az utat, amelyen az Úr vezette őt, hogy megmutassa számára azt a bölcsességet, amit a saját szavaival így foglalt össze: „Ne tanítsatok senkit, soha, ne okoskodjatok, Jézus tudja, mi rejlik a másikban; csak egy embert tudsz megváltoztatni az életben, s az te magad vagy.”

Vecsei Miklós előadását folytatva a csodáról is beszélt, azaz életünk kérdéseiről és Istennek ezekre adott konkrét válaszairól. A csoda a valósággal szembesít, s a valóságközelben pedig önmagunkkal. Mint mondta, csodaváróból cselekvővé kell válnunk: nem a saját magunk megjavulására várni, hanem Jézust közel engedni a szívünkhöz. Ezzel kapcsolatban Martin Bubert idézte az MMSZ alelnöke: „Az ember nagy bűne nem az, hogy vétkezik…, hanem az, hogy minden pillanatban Istenhez fordulhatna, de nem teszi.”

Az előadó többek közt megemlítette, hogy a gyermekei is formálták az élethez, az emberekhez való hozzáállását. „Például megtanítottak arra, hogy ne okítsam őket, hanem türelemmel várjam meg, amíg ők kezdenek kérdezni, azért, hogy a saját kérdéseiket tehessék fel.”

Előadása végén Vecsei Miklós az MMSZ „Jelenlét” programját mutatta be, annak célját, lényegét ismertette néhány szóban.

A főelőadást szentségimádás követte, majd műhelybeszélgetéseken vehettek részt a fiatalok: többek közt feltehették a kérdéseiket Vecsei Miklósnak és meghallgathatták Kerényi Lajos piarista szerzetes gondolatait a nagymarosi templomban.

A népszerű Gyerekmaros stábja úgy döntött, hogy idén októberben – a járványügyi helyzetre való tekintettel – nem tartják meg a gyerekeknek szóló programokat, önkénteseik a találkozót segítették.

Az ifjúsági találkozó szentmiséjén Berta Tibor tábori püspök volt a főcelebráns, akit a mise elején Dobszay Benedek OFM köszöntött harmincéves papi jubileuma alkalmából. A szerzetes egyúttal köszöntötte Varga Endre technikust is, aki negyven éve végzi háttérmunkáját, szolgálatát a nagymarosi találkozókon.

Berta Tibor püspök homíliájában az Isten országáról és az Úrral való élő kapcsolatról beszélt. Beszédében rámutatott, mi emberek képesek vagyunk arra, hogy sajátos páncélzatot öltsünk fel magunkra az Úristen ellen, például arra az esetre, ha meg akarna téríteni minket. „Offoljuk” az Urat, nehogy hozzáférkőzzön a szívünkhöz.

Így eshet meg, hogy a gyónásban esetleg éppen azt nem valljuk meg, ami páncél, fal Isten és köztem. Pedig ezt levetve, lebontva lehetnénk olyanok, mint a gyermek, ahogy azt példaként állítja elénk Jézus – fejtette ki a püspök.

Figyelmeztetett: az evangélium nem ráadás az életünkre, nem is a bajaink vigasza, nem ismeretterjesztő előadás, hanem egy ösvény, vagy éppen függőhíd, amely Isten országába vezet, s amelyen bármilyen félelmetes is, végig kell menni, azaz hinni kell.

A püspök saját példáján, élete eseményein keresztül érzékeltetve elmondta, a hitünk fejlődik (utalt ezzel a közelmúltban elhunyt Jálics Ferenc jezsuita szerzetes tanítására), változunk, s ez a változás, a hivatásunkkal, a létezésünkkel való szembenézés életünk végéig tart, a békességünket Jézustól kapjuk.

Berta Tibor beszédében többek közt a szentmise aznapi olvasmányai és az evangélium alapján részletezte Ferenc pápa tanítását a házasság szentségéről, amelyet nemrég fejtett ki sajtótájékoztató keretében a Pozsonyból Rómába tartó repülőúton.

Szerző: Körössy László

Fotó: Tibély Gergely és Pesti Dóra

500x500

Fakultációk az őszi találkozón

A főelőadást és a szentségimádást követően 12.45 és 13.45 között különféle választható programokon vehetsz részt. Ezek között megtalálod a „klasszikus” fakultációkat, de több kisebb létszámú műhely, találkozási lehetőség is vár rád. Megtalálod a helyed, ha zenére vagy csendre, ha beszélgetésre vagy meghallgatásra vágysz.

Főelőadónkkal, Vecsei Miklóssal a plébániakertben beszélgethetnek tovább az érdeklődők.

Kerényi Lajos atya a templomban vár előadásán.

Lajos atya

Kérdésed akadt? Vidd fel a nagymarosi kálváriadombra – a hegymászás után Brückner Ákos Előd, Fülöp Ákos és Balázs András atyák vár a kérdezz-felelek fakultáción.

Az Iránytű Hivatástisztázó Műhely a jó döntéshez ad támpontokat: Hogyan hozzunk életünket meghatározó döntéseket? Honnan tudom, melyik utat érdemes választani? Műhelyünket a Szent Márton Közösségi Házban tartjuk. Figyelem! Csak 18 és 35 év közöttieknek!

DSC08597-1

Készülünk egy olyan műhellyel is, ahol igazán a tettek mezejére léphetsz: a művelődési házban önkénteseink segítségével ajándékokat készíthetsz, amelyekkel rászorulóknak okozhatsz örömet.

„Légy, mint másoknak, magadnak is mindig jelen, vagy legalábbis következz a többiek után.” (Clairvaux-i Szent Bernát) Az Oázis Lelkigondozó és Mentálhigiénés Szolgálat munkatársai várnak a Szent Márton Közösségi Ház udvarán, ha az imádság terében szeretnél beszélgetni, találkozni önmagaddal.

Azoknak, akik csak csendre és az Úr jelenlétére vágynak, egész délután tart majd a csendes szentségimádás az altemplomban.

DSC09153_v1

A szentségimádás végétől a szentmise kezdetéig folyamatosan lesz lehetőség szentgyónásra, lelki beszélgetésre a jelenlevő atyákkal.

01_reklam_2

Nagymarosi Ifjúsági Találkozó október 2-án – SZEMÉLYESEN!

Óriási hírünk van! Október 2-án ismét benépesül a nagymarosi plébániakert: az őszi találkozót járványügyi intézkedések és nagy egymásra figyelés mellett, de személyes formában tarthatjuk meg.

Ajándék ez – a találkozó témája pedig épp erre világít rá: „Mid van, amit nem kaptál?” (1Kor 4,7)

42738-miklos01[1]Segítségünkre lesz ebben a számos műhelyvezető és tanúságtevő mellett Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.

FONTOS! Ezen a találkozón különös figyelemmel kell vigyáznunk egymásra. Ezért a programon csak védettségi igazolványod felmutatásával, és az ezért kapott karszalaggal vehetsz részt, a nagy létszámú és/vagy zárt térben tartott programokon pedig erősen ajánljuk, hogy mindannyiunk védelme érdekében viselj maszkot. Azok, akik e feltételek mellett nem tudnak részt venni a találkozón, utólag visszanézhetik a programról készült felvételeket YouTube-csatornánkon.

A nap zenei szolgálatát a BajaBarátok Zenekar végzi. A főelőadást követően idén is számos fakultáció, műhely várja az érdeklődőket – ezekről ide kattintva olvashatsz bővebben. Tovább beszélgethettek Vecsei Miklóssal, találkozhattok Kerényi Lajos atyával, részt vehettek a kérdezz-felelek fakultáción – és még számos más műhellyel készülünk. A szentmisén pedig velünk lesz Berta Tibor tábori püspök atya!


Tovább

photo-1535615615570-3b839f4359be

Te vagy Isten szeretettje!

Az alábbi kérdéseket átgondolhatjátok egyénileg vagy közösségetekben – szervezhettek megosztást személyes vagy online formában. Kiválaszthattok néhányat vagy több napra, hétre, akár a találkozó utánra is eloszthatjátok őket. Arra hívunk, hogy ha megszólítanak, segítenek, használjátok őket!


Tovább